A kezdetek..
Megfelel kutyafajta kivlasztsa
Mieltt gy dntnk, hogy felelssget vllalunk egy kutya letrt, bizonyosodjunk meg arrl, hogy az egsz csald hajland-e gondjt viselni. A tpllkozs, a jtk, a testmozgs, az pols s a nevels a kutynak mind-mind alapvet ignye, s ezek legtbbje id- s kltsgignyes. Amennyiben biztos, hogy a kutynak elegend lelkes gondozja lesz a csaldban, a kvetkez lps a megfelel fajta kivlasztsa.
Melyik fajtt vlasszuk?
Br minden egyes kutya egynisg, az egyes fajtknl jellegzetes kls s bels tulajdonsgaik vannak. Amennyire csak lehet, tjkozdjunk a klnbz kutyafajtk tulajdonsgairl, s ennek alapjn szktsk le azoknak a fajtknak a krt, amelyek kzl vlasztunk.
Ne feledjk, hogy a hasonl genetikai llomny kutyk tenysztse betegsgek- pldul cspzleti diszplzia- kialakulshoz vezethet, vagy viselkedsi zavarokat- pldul agresszivitst- okozhat. Ha keverket vesznk magunkhoz, sokszor elkerlhetjk az rkletes betegsgeket.
Tr s id
Ne vlasszunk, nagy mozgsigny kutyt, ha nem tudjuk biztostani a szmra megfelel testmozgst. Ha a kutya unatkozik, gyakran rombolni kezd, ezrt aki laksban l, legjobb, ha kevsb aktv kutyafajtt vlaszt. Az lebek akr az elszobban is eleget mozoghatnak.
A szr hosszsga
Gondoljuk t, milyen polst ignyel a kutya. A csau-csaunak s a keeshondnak gynyr s sr szre van, polsa azonban meglehetsen sok idt s erfesztst ignyel. A labradoroknak s a dalmt ebeknek kevesebb polsra van szksgk, viszont ltalban egsz vben hullik a szrk. Azokat a fajtkat, amelyek nem vedlenek, mint pldul az uszkrok s a bichon frise-ek, rendszeresen nyrni kell.
Kan vagy szuka
A kan kutyk ltalban hajlamosabbak verekedsre, s tbb magatartsbeli zavar jellemezheti ket, mint a szukkat, ezrt lehet, hogy jobb, ha a gyermekes csaldok elszr szukt vlasztanak. Trsnak s hzrznek mindkt nem egyformn megfelel.
A kltsgek mrlegekse
Mieltt a vgs dntst meghozzuk,gondoljuk t, mennyibe fog kerlni a kutya tpllka, prza, jtkai, llatorvosi elltsa, s nem utolssorban sztrgott hztartsi cikkek ptlsa.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
Frissts